2017-2018
2016-2017
2015-2016
2014-2015
2013-2014
Iskolánkban minden hónap elején 3 napos papírgyűjtést szervezünk.
2014 - az év madara a túzok
2014 - az év fája a mezei juhar
2013 - az év madara a gyurgyalag
2013 - az év fája a házi berkenye
Iskolánk ÖKO-ISKOLA címe ismét meghosszabbításra került 2015. júliusáig.
Az erről szóló oklevelet ünnepélyes keretek között 2012. június 9-én vehettük át a Városmajori Gimnáziumban.
A hosszabbítás nem automatikusan történt, igazolnunk kellett, hogy iskolánk az elmúlt években teljesítette az ÖKO-Iskola cím előírásait, a címhez méltóan végezte munkáját.
Az újabb pályázat beadásáról, az elmúlt három év ÖKO-munkájának feldolgozását Czékus Eszter tanárnő végezte.
2012-2013
2012 - az év fája a zselnicemeggy
A magyar nyelv ismeri még májusfaként, büdöshársként, gyöngyvirágfaként vagy apró fekete terméseire utalva vadmeggyként és kutyacseresznyeként is. Az egész Európában elterjedt fafaj termését a kőkorszaki ember fogyasztotta, napjainkban az erdők élővilágának változatosságát növelő szerepe és esztétikai értéke jelentős. Erősen illatos, 15-20 fehér virágból álló fürtös virágzata a patakés folyó menti részek dísze. 8-18 m magas fafaj, de kedvezőtlen termőhelyeken csak cserjeméretű marad. Feketésszürke kérge egyébként gyógyászati jelentőségű, amelynek hatóanyaga vizelethajtó, izzasztó hatású, s köszvény, reuma és szifilisz ellen is használták. Borsó nagyságú, fényes fekete lédús termései keserédesek, július végén érnek. Fateste sárgás- vagy vöröses fehér. A faanyag meglehetősen rugalmas, könnyen hasítható, jól polírozható és esztergályozható. Nincs akkora jelentősége a faiparban, mint a közönséges cseresznyének, de a belsőépítészetben és csónakgyártásnál gyakran találkozunk érdekes faanyagával. Termőhelyi igényének megfelelően hazánkban a síkvidékeken elsősorban az ártereken jelenik meg, ahol jól elviseli a nagyobb termetű fafajok árnyalását. Ezen kívül ott van a láperdőkben is, ebből következően mind a mozgó, mind a pangó vizet jól tolerálja.
2012 - az év madara az egerészölyv
Nevezik ölyűnek, ölünek, síró- és tarlókányának is.A Kárpát-medencében állandó. Testhossza 50-57 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 110-130 centiméteres. Az egerészölyv közepes termetű, széles szárnyú és rövid farkú madár. A tojó nagyobb és testesebb a hímnél. Színezete változó, a sötétbarnától a majdnem fehérig terjed. A költő- és hálóhelye elsősorban fákon van. Közép-Európában messze a leggyakoribb ragadozó madár. Lábai és rövid karma gyenge, ezért csak kis állatokra vadászhat. Főként pockokat fog, de gyíkokat, kígyókat, madárfiókákat és rovarokat is eszik. Igen alkalmazkodó-képes madár, midig azt a táplálékot fogyasztja, ami a legkönnyebben elérhető számára. Fákra vagy sziklapárkányra gallyakból építi fészkét. Általában az előző évi, maga építette fészkét használja újra. Többnyire április végén rakja le első tojásait, és rögtön el is kezd kotlani. 2-5 tojást rak, kotlási ideje 33 nap. Körülbelül 40 nap után, általában június vége felé a fiókák kirepülnek. A mezei pockok irtásával sok millió forint hasznot hajt. Ez az egyik legsikeresebb biológiai védekezés.Magyarországon védett.
